A kommentes és e-mail-es kéréseknek eleget téve folytatjuk a Retro Sopront. Kicsit meglepett, hogy ilyen sikere lett, de örülök, mivel szerintem is érdekes a téma (hiszen ezért kezdtem el 🙂 ). Lesz most is írás és természetesen képek. Véleményeket, ötleteket, észrevételeket várok kommentben, vagy a blog(a)juhaszkft.hu mail címre.
Timexa nevű olvasónk kérte, hogy olvasna pl a Tűztoronyról. Na ezen ne múljon! Jó olvasást!

Az 58 méter magas soproni Tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. A 13. századtól a Tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették.
A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai Tűztorony négyzetes, nagy elő építményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják.
A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adat 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt.
A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette.
A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.
1893-94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A Tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is Előkapu néven ismert zegzugos utca.
A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt).
A toronyba az eredeti, középkori bejáraton juthatunk be. Ahol a csigalépcső megszakad, ott kezdődött a 17. századi átalakítás. A torony szintjeit régen fafödém választotta el, a toronyőr szobáját falfestmények díszítették. A belső csigalépcsőn juthatunk fel az alsó körerkélyig, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.
A látogatók közel 200 csigalépcső után az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.

A torony jelenleg le van zárva, mivel felújítják. A belvárosban tavaly decemberben – a bontási és feltárási munkálatokkal – kezdődött meg a Fő tér és környéke felújítása. A programhoz, amelyre 600 millió forintnyi uniós forrást nyertek el, több mint 400 millió forintos önrésszel járul hozzá az önkormányzat.
Elvileg jövő évtől ismét látogatható lesz a torony.

A tűztorony egy régi fényképen

A Fő térről nézve

Ugyan az a nézőpont egy régi képeslapon

Ismét egy képeslapon, amin a Városháza is látszik

Fő forrásal a wikipedia és az nyme.hu szolgált.

CategoryErről-arról
Logo_footer

©2015 Lapcom Zrt. | Minden jog fenntartva

Adatvédelmi tájékoztató

A Soproni Szuperinfó kiadója:

  • Lapcom Zrt.
  • Székhely: 9021 Győr, Újlak utca 4/a
  • Telephely/számlázási cím: 9400 Sopron, Frankenburg út 2/a

Szerkesztőség:

  • 9400 Sopron, Frankenburg út 2/a
  • Tel.: 99/340-400
  • Fax: 99/340-904
  • e-mail: hirdetes@szuper.info.hu

Ügyfélszolgálati irodánk nyitva tartása:

  • Hétfő, kedd, szerda: 7.30-17.00
  • Csütörtök: 7.30-16.00
  • Péntek: 7.30-15.00
  • Szombat, vasárnap: zárva